A Manézs színekről most két dolog villant be.

Az egyik Huszárik Zoltán játékfilmje a Szindbád. Krúdy Gyula Szindbád meséjét Sára Sándor káprázatos képsorokkal örökítette meg a vásznon. A színek páratlan kavalkádja tárul elénk szinte minden helyszínen, az ódon városi utcák falain, a pezsgő életű szalonokban és hangulatos kiskocsmákban. A színek intenzíven felbukkannak az ételekben és italokban is......

A másik Kosztolányi Mostan színes tintákról álmodom című verse, ahol a pillanat halmozza elénk a színekben való korlátlan tobzódás érzését. Gyermekei naivitással ábrándozhatunk:
"És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány...."

Mi is így ábrándoztunk, kalandoztunk a színek világában, amikor a Manézs Bisztró színeit megalkottuk.

Mert azt gondoltuk, hogy:
legyen benne bíbor, burgundi vörös, amely az élet, a vér, az erő a vitalitás és a BOR színe,
legyen benne sárga, amely a Nap, a fény, a bölcsesség, a jóság szimbóluma, és benne van egy krémesen mosolygós sajtban is,
legyen benne arany amely a bőséget, a jólétet az erőt sugározza, ezt érezhetjük egy jó pohár fehér bor vagy prosecco megkóstolása után is,
legyen benne egy csipetnyi barna is, amely a gondoskodás, a föld, a termékenység jelképe, és egy jófajta kenyér is ezt kínálja nekünk,
és végül legyen benne valami kék is, amely az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője......

Nos ezek lettek a Manézs Bisztró színei!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.